Cikkek

Kaptam egy felkérést (igaz, már jó ideje), hogy írjak a színek keveréséről. Az ötlet nagyon jó és fotóztunk is egy csomót, de az hogy összefoglaljam amit tudok egy kis nehézségbe ütközött. Egyrészt mert a variációk száma csillió, másrészt mert egy kicsit bátortalannak éreztem magam ehhez. Bonyolult színkeveréseket nem igazán csináltam még, inkább “csak” igyekeztem különböző hatásokat elérni, így a kérés továbblökdösött a megismerés útján, aminek a végeredménye az, hogy tudatosabban választok, és jobban kihasználom azokat a sminkszereimet, amik vannak.

Amikor sminkhez színt keverünk nem csupán az számít, hogy milyen színek állnak a rendelkezésünkre, hanem az is, hogy milyen textúrákkal dolgozunk. Lesz szó mind a kettőről, de előzőleg azért leszögeznék valamit: amit leírok, az nem feltétlenül aranyszabály, mert ha sminkről van szó egyre újabb és újabb alapanyagok készülnek, és ezzel a lehetőségeink is bővülnek. Biztos hogy kimarad egy csomó minden, de kérdezzetek bátran.

Amikor a festékeinket keverjük, az egyik legkönnyebb megoldás az, ha pigmenteket (ez esetben a nem préselt port értjük alatta) keverünk. A különböző porokat egy kis külön tálkában a szükséges arányokat kiporciózva összekeverjük, és egy újabb színű por jön létre, amin könnyű módosítani, amit felvihetünk magában, vagy egy kis nedvességgel keverve, amitől nem csak a szín, de a textúra is változik.

Kicsit hasonlóan működik az az eset is, amikor két krémes állagú festéket keverünk. Könnyen összekeverhetjük őket és egy új színt kapunk. Mint például itt, ahol Mac Fluidline fekete zselétust kevertem Coastal Scents fehér zselétussal, és ezt az eredményt kaptam:

Egy kicsit nehezebb a dolgunk, ha préselt porral dolgozunk. Én a legtöbbször ezt úgy oldom meg, hogy fogok egy applikátort vagy egy lapos ecsetet, aminek az egyik oldalát az egyik színbe mártom, a másik oldalát pedig a másik színbe mártom. Az ok egyszerű, így nem koszolom össze a festékeimet, és átlátható, hogy mi lesz a végeredmény. A bőrre az egyik szín kerül először, majd az ecset másik oldaláról a másik szín. Az, hogy melyik az első és melyik a második szín játékossá teszi az egészet. Mint például itt (tudom, kicsit kiégett a fehér):

Bal oldalon a fehér színt láthatod. Mellette fehér alapra fekete por került. Majd a fekete színt láthatod, amit használtam. Mellette a fekete alapra fehér por variáció. Mindkét keveréknél ugyanazt a feketét és ugyanazt a fehéret használtam, de a végeredmény mégis más attól függően, hogy melyik szín kerül alulra és melyik felülre, illetve hogy melyik színnek mennyire erős a fedőképessége.

A következő képen sárga és kék festékkel dolgoztam. Mindkettő a Coastal Scents 88-as palettájából származik:

Az eredeti sárga és az eredeti kék vannak a bal oldalon. Aztán a sárga alapon kék zöldje a harmadik csík. A negyedik csík a kék alapon sárga zöldje, és a pont felül az, amikor a színeket a palettában kevertem, nem volt alsó vagy felső szín, hanem együtt kerültek az ecsetre. A következőn a forrás, vagyis a 88-as paletta ugyanaz, a színek sárga és piros, majd sárga alapon piros, piros alapon sárga, és a pont az i-n a palettában kevert egy szín.

Persze ezt az “alap és rá egy másik szín” technikát nem csak por festékkel lehet használni. A következő képen két zselétust kevertem így:

Itt a második képen a felső sorban látható a két zselétusos alapszín, majd a külön felületen előre összekevert szín. Alul a bal szélen sötétkék alapon a metállila, majd a lila alapon a sötétkék szín.

A zselétusokat és más sűrű krémes festékeket és a szemceruzákat gyakran használjuk alapnak egy másik szín alá. Ilyenkor az alsó szín nem feltétlenül domináns, de a második réteg színét befolyásolja, illetve stabil alapot is ad a rá került poroknak, amitől az egész smink tartósabb lesz. Ezen a képen a felső sorban láthatjuk a zselétus alapszíneket magukban. Az alsó sor bal szélére pedig Kryolan – Bordeauxrot pigmentet tettem, és az összes zselétusra is került egy réteg. Azt hiszem, elég látványos a különböző árnyalatok közti különbség.

A felső sorra most bézs pigment került (Kryolan -3W):

A porokra nem igazán tudunk krémes festéket szépen felvinni, mert az a porral keveredve gyakran túl száraz lesz, összecsomósodik és nem lesz egyenletes, ezért ha több színnel dolgozunk, érdemes a port a végére hagyni.

A fenti színkörön jól látszik, hogy a sárga, kék és piros alapszínek keverésével hová jutunk, de ha részletesebben érdekel a színelmélet és a színkontrasztok, akkor a linkekre kattintva nagyon részletes összefoglalót láthatsz arról, hogy mi hogyan működik. Nem tudom, hogy mennyire voltam érthető. Ha bármi nem világos, kérdezzetek, és igyekszem válaszolni.