Kiderült, hogy hosszúak a lábaim. Annyira hosszúak, hogy érdemes őket optikailag korrigálni. Pláne, mivel a melleim meg nagyok. Ezt mondjuk eddig is sejtettem. Mióta visszaszedtem 5 kilót, még boldogabban üdvözlöm őket újra. Sziasztok cickók!

Az az igazság, hogy eddig nem gondoltam ilyen jókat a lábaimról, mint most. Élvezni akarom a lábaimat. Eddig nem is mondtam, hogy ez a gardróbrendezés hatása.

Másfél éve voltam először Molnár Timinél. Akkor színtanácsadáson, ami igen, egy sminkesnek is jár, mert ha saját magunkról van szó, mindig elfogultak vagyunk. Nemrég eljött az ideje annak, hogy tudatosabban vásároljak, és finomabb, hozzám illőbb holmikba burkoljam végre magam, így elhatároztam, kerül amibe kerül, én bizony akarok ilyet, mert elegem van abból, hogy nem tudom, mit érdemes magammal hurcolni egy próbafülkébe, és mert megérdemlem, hogy úgy emeljem ki az adottságaimat, ahogy az a legjobban néz ki.

Nincs sok ruhám, mondtam a Timinek, amikor jelezte, hogy kb 4 órás elfoglaltság lesz, de ő azt válaszolta, hogy nem ezen múlik. És tényleg nem. Most már konkrétan egy személyre szabott, 45 oldalas, részletes munkafüzetem van arról, hogy mit érdemes felvennem, és mit nem, beleértve a szemüveget, a fülbevalót, a frizurát, a sminket, a fehérneműt, a gallért, az ujjakat…

Hű, ilyen átfogó vizsgálaton még nem igazán voltam. És bevallom, néha fájt, pedig a Timi olyan kíméletes volt, hogy azt tanítani kellene. De amikor másnap elmentem vásárolni, egészen más élmény volt, mint amilyen lenni szokott. A ruhák nagy részéről már a vállfán láttam, hogy nem nekem valóak, így megúsztam a strapát, hogy próbálgatnom kelljen őket.

A felpróbált cuccok nagy része jól állt, és amikor nem tetszett, amit a tükörben láttam, nem az volt a reakcióm, hogy a testemmel van a gond, hanem hogy ez a ruha nem az, ami kellően szépen emeli ki az adottságaimat. A ruhák így egyszerűen ruhákká váltak. Vagy az enyémek, vagy nem. Nagyon hálás vagyok ezért.

Mindezt úgy mesélem el, hogy szeretem a testem, legalábbis jóval az átlag felett. Azok a pontjaim, amikben bizonytalan vagyok, vagy amiket elutasítok, lassan egyre kevésbé zavarnak. Nem tetszem mindenkinek. Nem is kell, hogy így legyen, mégis olyan csodálatosan tudom érzeni magam a bőrömben.:)

Timivel volt, hogy arról beszéltünk, hogy az a fajta szépítő hivatás, amit mi űzünk, valahogy mennyit számít abban, hogy sokra értékeljük a szépség számtalan arcát. Hogy körülnézve a világban nem a hibákat látjuk a másikban, hanem a szépségét, akár meg tudja mutatni, akár nem. Ott van az.

Még több hasonló bejegyzés betöltése
Még több bejegyzés a szerzőtől László Viktória
Még több bejegyzés ebben a témában Divat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Nézd meg ezt is!

Miért érdemes árnyékolnod a mélyítővonaladat, legalább egy kicsit…

Van valami, amit a legtöbben szívesen passzolnak a szem kifestésekor, pedig nagyon is szám…